Nottingham-i Kisokos, Part2

Időjárás:

Szeptember végén még sok volt a napsütés, október beköszöntével azonban egyre jobban lehűlt az idő, és sajnálatos módon az utóbbi napokban az eső is esett. Összességében elmondható, hogy az időjárás eléggé változékony, így érdemes rétegesen öltözködni, mert míg délelőtt eshet, délutánra már ragyogó napsütés is lehet, vagy épp fordítva.

Közlekedés:

Még mindig nehéz megszokni, hogy a kocsik az út baloldalán közlekednek, vagy hogy a sofőrt a jobb oldalon kell keresni. Ez főleg az átkelésnél okoz gondot, észben kell ugyanis tartani, hogy melyik oldalon melyik irányból jöhet jármű. Érdekes, hogy a gyalogosok számára kitett közlekedési lámpák sokszor - a nálunk megszokottól eltérően -, nem szemközt/az út túloldalán találhatók, hanem közvetlenül mellettünk.

Végül pedig: Jó, ha tudod!

A konnektor eltérő az európaitól, így mindenképp szükség van átalakítóra ahhoz hogy használni tudd az elektromos készülékeidet. Ezt itt is megvásárolhatod, nekünk hosszas keresgélés után, végül az 1 fontos boltban sikerült találnunk ilyet. Érdekesség, hogy a fürdőszobában egyáltalán nincs konnektor biztonsági okokból.

Nottingham-i Kisokos, Part1

Az első heteken túl, úgy gondoltam itt az ideje, hogy kicsit jobban górcső alá vegyük a várost. Fogadjátok tehát szeretettel – ha lehet úgy mondani –, ezt a „nottinghami kisokost”, amelyben minden megtalálható, amit csak tudni érdemes :)

Egyetem:

A Nottingham Trent Universitynek több campusa is van a városban. Az én óráim a City Campuson vannak. A tantermek igazán modernek, a székek nagyon kényelmesek (!), több terem is a kisebb csoportokban való munkához van berendezve. Ami furcsa, hogy sok épületben a belépéskor a diákunkat le kell húzni, mintha csak metrókapu lenne. 

Fresher’s week:

Az első tanítási napot megelőző 1-1,5 héten rengeteg a beilleszkedést, tanulást és úgy összességében az egyetemmel/szakkal való megismerkedést segítő eseményt szerveznek. Ami nagyon tetszett, hogy többször is hangsúlyozták a támogatást, illetve azt, hogy tudatosan a diploma megszerzése utáni életre készítenek fel. Nem beszélve a menő gólyacsomagról :)

Goose fair:

Vagyis „Liba vásár”, amelynek már 700 évre visszanyúló hagyománya van. Mára már búcsúvá avanzsált rengeteg emberrel, kirakodó árussal és mindenféle felülős/beülős játékkal.

Helyi furcsaságok:

Az egyik legfurcsább dolog az ablakba tett kivágott papírfejek, melyek legtöbbször hírességeket ábrázolnak, mint például Johny Depp. A másik dolog, amit megdöbbenve olvastam, hogy külön telefonvonalat, illetve weboldalt működtetnek arra, hogy a parkban kutyájuk után fel nem takarító gazdikat „jelentsék” az önkormányzatnak. Végül pedig a kilincs alakú wc-lehúzó áll a listám 3. helyén.

Udvariaskodás, buszon, boltban, bárhol – Nottingham

Ha valaki leszáll a buszról, megköszöni az útját a buszsofőrnek. Minden egyes ember, egyenként Thank You-zik, libasorba egymás után, ahogy azt megszokhattuk tőlük. Végállomáson leszállni utolsóként kész agyrém. Érdekes, még az Intercultural Communication tanárom, Donna is megemlítette: gondoljunk csak bele, milyen megterhelő lehet minden egyes köszönetnyilvánításra reagálni valamit. De ha az egyik utas véletlenül nem köszönne, akkor mekkora felháborodás lenne, magában az a buszsofőr illetlennek nyilvánítaná az embert.

Ezt a fajta udvariaskodást észrevettem már számtalan helyzetben. Boltban, utcán, iskolában. Folyamatosan elnézést kérnek. Nekik mész véletlenül, ők fognak ’Sorry-t’ mondani. Hogy miért? Órán erre is megkaptuk a választ. Hogy védjék saját arculatukat. Persze ezt nem itt hallottam először.

Emlékeztek Ting-Toomey 1988-as arculatmentés elméletére?

Arculatnak hívja énképünk társas helyzetben való kivetítését, a nyilvánosság számára megjelenített énünk, ahogy szeretnénk, hogy a másik lásson bennünket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy kulturális közegünk erősen meghatározza, milyen az arculatfenntartásunk típusa, és hogyan kezelünk konfliktusokat. Az elmélet a kollektivista és individualista kultúrák közötti különbségen alapul, és kapcsolódik hozzá még Edward T. Hall kontextus függő kultúráinak megkülönböztetése is. Ezek mentén a kulturális különbségek mentén találta ki Ting-Toomey az ő észrevételeit.

Az angolok tipikusan arculatmentők. Nem kerülnek konfliktusba, mert nem hagyják, hogy kialakuljon. Inkább elnézést kérnek, azokért a dolgokért is, amik nem az ő hibájuk. Érdekes, mert Ting-Toomey ezt a stílust a kollektivista társadalmak technikájaként írja, míg én inkább mondtam volna erre a nemzetre azt, hogy individualista.

Ebből a helyzetből is tisztán látszik a már előbb említett kinti tanárom sokat említett mondata: Neither black, nor white, vagy legyünk kritikusak, vizsgáljunk felül mindent nyugodtan, és kérdezzünk, mert ’No question is a stupid question….’

Nálatok ez hogy megy?

A kerületünk...

...Az egy négyzetméterre jutó fehér ember száma kevesebb, mint bármely más egyéb...Ha van, akkor azok tuti lengyelek.