Budapest I.

A Crosscultie blog Erasmuson tartózkodó társaink interkulturális élményeiről számol be.  Arra gondoltunk, hogy akik itthon maradtak, ők pedig budapesti interkulturális élményeiket fogják megosztani veletek.  Első Budapestről szóló bejegyzésünk arról szól, hogy milyennek látjuk a hazánkban tartózkodó külföldieket.

1.      Egyre többen vannak

Mivel az Andrássy úthoz közel lakom, így elkerülhetetlen, hogy külföldi hangokat halljak. Az utóbbi időben azt vettem észre, hogy nem csak az én környékemen lett több a külföldi hangok száma, hanem mindenhol. Többen vannak a tömegközlekedési eszközökön, a boltokban vagy a szórakozóhelyeken. Ennek csupán az az oka, hogy Budapest egyre vonzóbb város lett, egyes weboldalak szerint a világ második  legjobb városa.

2.      Hangosak

Mivel egyre többen vannak, egyre nagyobb „zajt csapnak”. Ez a dolog szinte még  elhanyagolható, de az már nem, hogy kiabálva beszélgetnek egymással. Ez a dolog zavaró lehet, de lássuk be, hogy mi is bátrabban beszélünk hangosabban egy idegen országban.
Az idegen ajkúak nem csak az utcán hangosak, hanem például a szomszéd lakásban is. Óriási hangerővel beszélgetnek, óriási hangerővel hallgatják a zenét, és természetesen ezeket nyitott ablaknál teszik. Szerencsére ezek nem mindennaposak, és éjjel ők is alszanak.

3.      Korán kelnek

A magyarokra köztudottan jellemző, hogy korán kelnek.  Az itt tartózkodó külföldiekre ez szintén jellemző, ahogy én látom. Nem egyszer láttam már térképet markolva közlekedő turistákat reggel 7 (!) órakor az Andrássy úton. Én munkába igyekeztem, ők pedig valószínű a Hősök terére. Az előbb már említett külföldi szomszédommal is találkoztam már az ajtórácson keresztül. Én épp csak kinéztem, hogy milyen az időjárás, ő már utcai ruhába felöltözve hozta magával a piaci árukkal megpakolt kosarát. Irigylem az energikusságukat.