„How do you see the culture of your host country?“ kérdéssel fordultunk a Magyarországon tanuló külföldi diákokhoz. Trompenaars hét dimenziója alapján vizsgálat alá vettük az erasmusosokat, elemezgettük az ő itteni tapasztalataikat. Igyekeztünk minél változatosabb és különbözőbb kultúrájú diákokat faggatni. Íme, ez sült ki belőle:
1. Univerzalizmus(1)-partikularizmus(5), avagy a szabályok uralma jellemző-e inkább, vagy az emberi kapcsolatok, aktuális helyzetek alakítják a viselkedést Magyarországon?
Erre a kérdésre francia barátainktól egy kettest kaptunk, azaz inkább szabálykövetőnek látnak minket; ezzel szemben az angoloktól és a belgáktól 4-es pontszámot kaptunk, hozzájuk képest tehát mi inkább több helyzetben bföllölünk, vagy oldjuk meg kreatívan a szituációkat, sőt egy belga diák azt állítja, hogy a piros lámpán is átmegyünk, ha úgy tartja kedvünk. Ami viszont meglepő, hogy egy török kolléga is ötös pontszámot adott, azaz szerinte teljes mértékben az aktuális helyzetek alakítják a viselkedésünket. „Hmmm Interesting, no?“
2. Individualizmus(1) – kollektivizmus(5): „Én kultúra”-vagy „mi-kultúra” jellemző inkább Magyarország lakóira?
Angoloktól, franciáktól, és törököktől is 3-as pontszámot kaptunk (nem igazán tudnak dönteni), egy francia diák szerint pedig inkább az individualista kultúra felé billen a mérleg. Egyedül belga barátunk adott egy kettes pontszámot, tehát szerinte nálunk inkább az ‚én-kultúra‘ a domináns, többet gondolunk magunkra, a saját ügyeinkre mint társainkra.
3. Neutrális (1) vagy affektív (5) kultúra, azaz semleges vagy érzelmes kultúra jellemzi inkább Magyarországot? Az érzelmek kimutatása mennyire elkerülendő vagy mennyire megengedett?
Megdöbbentő eredményt kaptunk: a külföldiek egyöntetűen fel vannak háborodva a magyarok kisboltokban és a szupermarketekben tapasztalt mentalitásán. A válaszokból kiderül, hogy a magyar eladók nagyon intenzíven kimutatták nemtetszésüket, sokszor elégedetlenek és udvariatlanok, sőt idegesek voltak velük szemben. Ezért a hűvös angolok kifejezetten affektívnek ítélnek meg minket, ezt jelzi a maximális 5-ös pontszám míg a franciáktól és a belgáktól egy négyes pontszámot kaptunk. A törökök már inkább semlegesnek látnak minket (3), ez nem is meglepő, őket nehéz lenne túlszárnyalni érzelmesség tekintetében.
4. Specifikus (1) vagy diffúz (5) kultúra? Azaz például üzleti kapcsolatokban a személyes kapcsolat jelentősége elhanyagolható ezzel ellenkezőleg, magyon is fontos, és a felek teljes személyiségükkel vesznek részt az üzleti kapcsolatban?
A kérdésre egyöntetű válaszok érkeztek, kiderül, hogy a magyarok az „olvasd el-írd alá“ kategóriába sorolhatók, nagyon erősen. Keveset személyeskedünk üzletkötésnél, az üzlet az üzlet. A magyar ember komoly marad, ha pénzről van szó. Hogy pontszámokban ez hogyan nyilvánul meg? A franciák, az angolok és a törökök 2-est adtak, a belga diáktól egy egyest kaptunk. Ezek alapján kijelenthetjük: specifikus kultúra vagyunk Trompenaars 7 dimenziója alapján és a külföldiek szerint.
5. Teljesítmény, illetve egyéb körülmény által orientált kultúrák – avagy mennyire számít a teljesítmény (1), és mennyire a személyes szimpátia, vagy az interperszonális viszony (5)?
Ebben a kérdésben nem tudtak pálcát törni fejünk felett a külföldiek. A diplomatikus hármas számot kaptuk, se nem teljesítmény orientált kultúra, se nem személyes kapcsolatok által orientált kultúra nem vagyunk. Egyedül a franciák azok, akik szerint inkább teljesítményorientáltak vagyunk, ellenben egy angol diák azt mesélte, ismer olyan magyarokat, akik aggódtak, hogy vizsgáztatáskor rosszabb jegyet fognak kapni pusztán azért, mert rosszabb kapcsolatot ápoltak egy professzorral. Angol barátunk elmondása szerint Angliában ez sosem történne meg.
6. Szekvenciális és szinkronikus kultúrák – Mennyire gyakran késnek, mennyire tolerálják a késést, illetve hogy állnak a határidőkkel? Egy dologra koncentrálnak (1), vagy egyszerre szeretnek többmindent csinálni(5)?
Hogyan is állnak a magyarok az idővel? A franciák és törökök szemében nagyon pontos nemzet vagyunk, ezt fejezi ki a 2-es pontszám. Az angolok és belgák szerint inkább egyszerre több dolgot csinálunk, hadilábon állunk a határidőkkel, gyakran késünk, mindezt egy-egy 4-es pontszámban fejezték ki. (Akkor most mi is az igazság?)
7. Belső vagy külső irányítású kultúrák - Az ember domináns, uralja a természetet (1) avagy az ember a természet része, és követi annak törvényeit, nem szól bele abba (5)?
A külföldiek válaszából kiderül, mi inkább „természeti nép“ vagyunk, nem mi uraljuk a természetet, hanem inkább az ural minket. Követjük annak törvényeit és nem szólunk bele a dolgok menetébe. Az angol diák szerint azért annyira nem hagyjuk elvadulni a dolgokat, ugyanakkor franciakertek sincsenek, vagy túlmunkált, túldíszített helyek sem a városban... Really?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése