Christmas is coming…

A héten itt, Nottinghamben is megnyílt a karácsonyi vásár.

Gyönyörű minden, nézd meg, milyen egy karácsonyi forgatag Robin Hood városában:)

Ne háborúzz, hordj pipacsot!

Már októberben ellepték Angliát a pipacsok, hivatalosan november 11-e a Fegyverszünet napja, amelynek alkalmából szinte kivétel nélkül minden ember kabátján ott fityeg egy kis piros pipacs, a Brit Légió jelképe. A háborús áldozatoknak is ekképp tisztelegnek, sőt buszok elején is megfigyelhető a virágmotívum.

Sikerült ezen a napon a Tower-hez látogatnom. Igyekeztem olyan fotókat készíteni, ahol nem látszódnak emberek, de képtelenség volt több millió embert nem belekomponálni valahogy a fényképbe.

Ellenben Dóri remek képekkel szolgálhat, októberben, mikor Londonba látogatott még nem volt olyan tumultus, amelyből kievickélve ne éreztem volna én is úgy magam, mint egy háborús áldozat…

’Bonfire Night’

Sátoros ünnepekkor ébred rá az ember, hogy jó helyen is lakunk.

Öt perc sétára az utcánktól, van egy Forest nevű park, ami kiváló lehetőségeket nyújt futásra, könnyed esti sétákhoz (na, azt azért mégse, a bizarr lakóközösség este fokozott számban van jelen), mókusleshez, de bizony voltunk már Libafesztiválon, november 5-én pedig tűzijátékot néztünk.

Bonfire éjszakája Guy Fawkes nevéhez fűződik, aki 1605-ben Jakab király elleni merényletével beírta magát az angolok történelmébe. Pontosabban a majdnem merénylettel, hiszen a nyolcszáz kiló lőport, amit az udvar pincéjébe rejtegetett, hamar leleplezték. A király megmenekült, a londoniak pedig örömtűzzel ünnepeltek. Máglyát raktak (ez a ’bonfire’), a tetejére pedig egy bábut helyeztek, ami Fawkes-t szimbolizálta. A 17. századtól kezdve hagyománnyá vált a rítus, így örvendezik minden valamire való angol hazafi november 5-én.

Ami még érdekes, hogy a fickó, azaz az angol ’guy’ is innen szivárgott be a mindennapi nyelvhasználatba. 

Nottingham-i Kisokos, Part3

Nottingham

A város – amely egyben megyeszékhely is és főleg Robin Hood legendájának köszönheti hírnevét –, eléggé dimbes-dombos területen fekszik, így sok az emelkedő-lejtő. A lakosság eléggé vegyes, nagyon sok a külföldi pl.: lengyelek, arabok..stb. Ez köszönhető annak is, hogy két egyetem is található itt.

Sok park is van a városban, kiemelkedően szép az Arborétum Park, vagy a Wollaton Park, ahol szarvasokkal is találkozhatunk illetve a Batman-filmet is forgatták. 

Előszeretettel emelik ki a sok (híres) üzletet, éttermeket, mint vonzó tényezőket. De itt található Anglia legrégebbi kocsmája is, az 1189-ben alapított Ye olde trip to Jerusalem.

 

Pound and Penny

A papírpénzek egyik felén a királynő, a másikon pedig egy-egy híres ember képe található. Aprópénzből elég sokféle van. Elsőre nehézséget okozhat a megkülönböztetésük és az értéktársítás hozzájuk. Ez azonban egyre könnyebben megy majd :)

Robin Hood

A „tolvajok fejedelme” legendájáról mindannyian hallottunk már valamilyen formában. Robin Hood emlékét őrzi a város is, mégpedig a neki emelt szoborral, sőt villamost („kombinó”, mert ez is Alstom) is elneveztek róla :)

Diwali - egy hindu ünnep Nottinghamben

Diwali, a hinduknál a "fény ünnepe". Nem sikerült kideríteni, hogy itt Nottinghamben miért van jelentősége a hagyományosan öt napig tartó fesztiválnak, november elseje az, ami erre az egy napra redukálódott. A vízre bocsátott égő gyertyáknak, hindu néven "Diyas" (mi is készítettünk ilyen vízen úszó zsírpapír díszt) a spirituális üzenete saját belső megvilágosodásunk. Fényesség a Sötét helyett, Jó, a Gonosz felett, a Tudás hatalma a Tudatlanság felett.

És nekünk, ma, ezek a gyertyák mást is jelentenek…

"Csokit, vagy csalunk" - Halloween Nottinghamben

Már szeptember közepe óta kerülgetem a boltok sorai között a gumipókokat, üstöket, felpróbáltam számtalan parókát, és szörnymaszkot, ma azonban végre aktuálissá vált, hogy beöltözzön a város, minthogy Halloween, Mindenszentek nagy jelentőséggel bír az angolszász országokban. Én ma tudtam meg, hogy az ünnep eredetileg ősi kelta hagyományokból táplálkozik. Kíváncsi vagyok hány kisgyerek fogja a küszöbünket ostromolni, vagy kivételesen örülhetünk, hogy nem működik a csengőnk.

Nottingham-i Kisokos, Part2

Időjárás:

Szeptember végén még sok volt a napsütés, október beköszöntével azonban egyre jobban lehűlt az idő, és sajnálatos módon az utóbbi napokban az eső is esett. Összességében elmondható, hogy az időjárás eléggé változékony, így érdemes rétegesen öltözködni, mert míg délelőtt eshet, délutánra már ragyogó napsütés is lehet, vagy épp fordítva.

Közlekedés:

Még mindig nehéz megszokni, hogy a kocsik az út baloldalán közlekednek, vagy hogy a sofőrt a jobb oldalon kell keresni. Ez főleg az átkelésnél okoz gondot, észben kell ugyanis tartani, hogy melyik oldalon melyik irányból jöhet jármű. Érdekes, hogy a gyalogosok számára kitett közlekedési lámpák sokszor - a nálunk megszokottól eltérően -, nem szemközt/az út túloldalán találhatók, hanem közvetlenül mellettünk.

Végül pedig: Jó, ha tudod!

A konnektor eltérő az európaitól, így mindenképp szükség van átalakítóra ahhoz hogy használni tudd az elektromos készülékeidet. Ezt itt is megvásárolhatod, nekünk hosszas keresgélés után, végül az 1 fontos boltban sikerült találnunk ilyet. Érdekesség, hogy a fürdőszobában egyáltalán nincs konnektor biztonsági okokból.

“Munkatársaink”

Kis térképes összefoglaló, ki honnan jelenti a kultúraközi jelenségeket, a hiányzók vagy még-nem-írtak feltöltése folyamatban.

Z.

Zsepi vagy nem zsepi – ez itt nem kérdés

Az interkulturális sokk abszolút tetőpontja, vigyázat, csak erős idegzetűeknek!

...habár már kezdek immunis lenni rá. Nem tudom milyen taggel lehetne ellátni ezt a jelenséget, mindenesetre muszáj megosztanom. Habár a boltokban széles a választék papírzsebkendő terén is, becslésem szerint az angol populáció cca. 99%-a, (habár empirikus tapasztalataim Nottinghamre korlátozódnak) sajnos nem ismeri azt.

A férfiak köpködnek, szörcsögnek, a nők szipognak. Hangosan. Feltűnően. Mindenhol. Borzasztó. Eljátszottam már többször a gondolattal, hogy megkínálok valakit egy csomaggal. Kíváncsi lennék a reakciókra. De ez a jelenség itt senkit sem zavar. Toleránsak az emberek – de nem empatikusak.

Nemrég olvastam ezzel kapcsolatban az egyik órámra (Mirror on the Wall: Exploration of Identity and Selfhood) egy tanulmányt. A címe The Evidence for Generation Me and Against Generation We volt. A cikk az individualista, énközpontú attitűd előretöréséről szól a fiatalok körében. Ezt összefüggésbe hozták a toleranciával, illetve a merev társadalmi szabályok elutasításával, mint támogató tényezőkkel. 

Most már mindent értek.

Nottingham-i Kisokos, Part1

Az első heteken túl, úgy gondoltam itt az ideje, hogy kicsit jobban górcső alá vegyük a várost. Fogadjátok tehát szeretettel – ha lehet úgy mondani –, ezt a „nottinghami kisokost”, amelyben minden megtalálható, amit csak tudni érdemes :)

Egyetem:

A Nottingham Trent Universitynek több campusa is van a városban. Az én óráim a City Campuson vannak. A tantermek igazán modernek, a székek nagyon kényelmesek (!), több terem is a kisebb csoportokban való munkához van berendezve. Ami furcsa, hogy sok épületben a belépéskor a diákunkat le kell húzni, mintha csak metrókapu lenne. 

Fresher’s week:

Az első tanítási napot megelőző 1-1,5 héten rengeteg a beilleszkedést, tanulást és úgy összességében az egyetemmel/szakkal való megismerkedést segítő eseményt szerveznek. Ami nagyon tetszett, hogy többször is hangsúlyozták a támogatást, illetve azt, hogy tudatosan a diploma megszerzése utáni életre készítenek fel. Nem beszélve a menő gólyacsomagról :)

Goose fair:

Vagyis „Liba vásár”, amelynek már 700 évre visszanyúló hagyománya van. Mára már búcsúvá avanzsált rengeteg emberrel, kirakodó árussal és mindenféle felülős/beülős játékkal.

Helyi furcsaságok:

Az egyik legfurcsább dolog az ablakba tett kivágott papírfejek, melyek legtöbbször hírességeket ábrázolnak, mint például Johny Depp. A másik dolog, amit megdöbbenve olvastam, hogy külön telefonvonalat, illetve weboldalt működtetnek arra, hogy a parkban kutyájuk után fel nem takarító gazdikat „jelentsék” az önkormányzatnak. Végül pedig a kilincs alakú wc-lehúzó áll a listám 3. helyén.

Udvariaskodás, buszon, boltban, bárhol – Nottingham

Ha valaki leszáll a buszról, megköszöni az útját a buszsofőrnek. Minden egyes ember, egyenként Thank You-zik, libasorba egymás után, ahogy azt megszokhattuk tőlük. Végállomáson leszállni utolsóként kész agyrém. Érdekes, még az Intercultural Communication tanárom, Donna is megemlítette: gondoljunk csak bele, milyen megterhelő lehet minden egyes köszönetnyilvánításra reagálni valamit. De ha az egyik utas véletlenül nem köszönne, akkor mekkora felháborodás lenne, magában az a buszsofőr illetlennek nyilvánítaná az embert.

Ezt a fajta udvariaskodást észrevettem már számtalan helyzetben. Boltban, utcán, iskolában. Folyamatosan elnézést kérnek. Nekik mész véletlenül, ők fognak ’Sorry-t’ mondani. Hogy miért? Órán erre is megkaptuk a választ. Hogy védjék saját arculatukat. Persze ezt nem itt hallottam először.

Emlékeztek Ting-Toomey 1988-as arculatmentés elméletére?

Arculatnak hívja énképünk társas helyzetben való kivetítését, a nyilvánosság számára megjelenített énünk, ahogy szeretnénk, hogy a másik lásson bennünket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy kulturális közegünk erősen meghatározza, milyen az arculatfenntartásunk típusa, és hogyan kezelünk konfliktusokat. Az elmélet a kollektivista és individualista kultúrák közötti különbségen alapul, és kapcsolódik hozzá még Edward T. Hall kontextus függő kultúráinak megkülönböztetése is. Ezek mentén a kulturális különbségek mentén találta ki Ting-Toomey az ő észrevételeit.

Az angolok tipikusan arculatmentők. Nem kerülnek konfliktusba, mert nem hagyják, hogy kialakuljon. Inkább elnézést kérnek, azokért a dolgokért is, amik nem az ő hibájuk. Érdekes, mert Ting-Toomey ezt a stílust a kollektivista társadalmak technikájaként írja, míg én inkább mondtam volna erre a nemzetre azt, hogy individualista.

Ebből a helyzetből is tisztán látszik a már előbb említett kinti tanárom sokat említett mondata: Neither black, nor white, vagy legyünk kritikusak, vizsgáljunk felül mindent nyugodtan, és kérdezzünk, mert ’No question is a stupid question….’

Nálatok ez hogy megy?

A kerületünk...

...Az egy négyzetméterre jutó fehér ember száma kevesebb, mint bármely más egyéb...Ha van, akkor azok tuti lengyelek.